Az van, h vége a sulinak, ovinak, és ugyan -1 gyerekkel vagyok, de fáradtabb vagyok a 2 kicsitől, mintha rendes suliidőben mindhárom itthon van, mert ugye akkor reggel leadom a csajokat suliba-oviba és délutánig csak A. van itthon. Így viszont h M. is egész nap itthon van, totál lefáraszt. És holnap teljes lesz a család megint, megyek L.-ért, már nagyon hiányzik : ) Attól tartok jövőre nem kell nagyon előre leszervezni semmi nyaralást neki, uis életében először, igen-igen sírt, zokogott, mikor eljöttem haza, ő meg ottmaradt mamánál, és mondta is, h nagyon hiányzunk. Egyfelől ugye ez mekkora előrelépés!!! Az autista, érzelmeket ki nem mutató gyerekemből mi lett. Egy síró rívó 9 éves, aki el is tudja mondani, ki tudja fejezni az érzelmeit. Hatalmas dolog. De: én nem szeretném még1x ilyesminek kitenni őt, h így sírjon : (( Szóval majd ha akar, mehet mamával/hoz nyaralni, de lefixálni, kötelezővé tenni semmit nem akarok innentől. Már úgy látszik, elég nagy ahhoz, h majd eldöntse, mi legyen : ) Persze ha mondjuk jövőnyáron már dolgozom, és máshogy nem tudom őket elhelyezni nyárra, hát akkor megy mamához is, kényszerből... nade majd meglátjuk.

"Riszálok úgyis, úgyis..." (Mercike szerint Riszáló Hugyis, erre ma jöttem rá, mikor közölte, h ő a 'Riszáló Hugyis') - énekli Julien, a lemur a Madagaszkár c. rajzfilmben, amit mostanában napi 1x minimum meg kell nézni : ) úgy 2 hete kb. volt egyik este a tv-ben, de mivel elég későn, így csak az elejét láthatták a kicsik. De megígértük (főleg Merci kattant rá) h másnap megnézheti az egészet dvd-n. És azóta minden áldott nap ez megy, van h addig a részig csak, h "riszálok úgyis, úgyis", mert az az érdekes benne, meg előtte van a nagypoén, ami Mercikének kedvence lett: a viziló mondja a zsiráfnak: "Mosolyogjunk! Csak ennyi telik tőled?" "Nem mosolygok, pukizok!" - na, ez vitte a pálmát, h a gyerekeknek miért halál vicces a fingás és bármi fingással kapcsolatos dolog??? De nem bánom, inkább ezt nézze, mint vmi egetverő erőszakos baromságot. És van h végignézi, ma végignézte, természetesen A. közben cirka 3 percenként benyögte, h "Anyaa, a Bobot rakd be!" "A Tűzoltó Szemét (öhhm, Tűzoltó Sam) rakd be!" Majd ha vége, berakom a Bobot, félperc múlva: de a Tűzoltó Samet, félperc múlva: de a Kis piros traktort, áááááááá kicist unom csak, de mivel délben rohadtul kurvameleg van, így bent vagyunk a lakásban, délelőtt elmegyünk boltba, v. postára, ide-oda amit intézni kell, játszóra esetleg, szigorúan biciklivel, majd én ebédet főzök, ők meg játszanak, tv-t néznek, nyúzzák egymást, engem, ebéd után alvás (néha nekem is : )) majd hazaér apa, lehet kimenni 4 után. Én mondjuk nem biztos, h kimegyek, de ezeknek meg se kottyan a 35 fok...

Na, írom tovább, ha sikerül, mostanában vmi van vagy a nettel, v. a gépünkkel, M. kattingatott ide-oda egyszer, megnyitott csomó mindent, meg vmi letöltést is, félek, h nem vírust kapott e a gép : ( mert azóta van ez. A faxom kivan, h kattingat mint a hülye, a Minimax oldaláról meg pár kattintással olyan oldalakra visz el, h azt se tudom, mi az, meg nem gyereknek való, apja meg szarik bele, oda se figyel a gyerekre, mit csinál. 

Ma is strandon voltunk, Szelidin, A. csupán csak 3x merült el, jó kezdés, első fürdése az idén, 3 x fulladt majdnem meg, a hülye apja miatt, aki nem fogta eléggé, nem figyelt oda eléggé. Amúgy jó volt fürdeni : ) és úsztam is, húúú, tök jól esett : )) sokkal jobb az erőnlétem, mint tavaly ilyenkor, simán át tudtam volna úszni a tavat, de nem mertem, egyrészt nem szivesen hagytam volna sokáig magukra a kicsiket apjukkal, másrészt tökre fostam attól, h nehogy jöjjön egy hidegebb örvény v. mi, és nehogy görcsöt kapjon a lábam, néhol ilyen foltokban nagyon hideg volt a víz. És az új bikinimben voltam, ami 42-es : D nemrég vettem, akkor még picit kicsi volt, de elhatároztam, ebbe bele fogok fogyni idén : ) és lőn (világosság), teljesen jó volt. És nem is szégyenkezhettem, ahogy körülnéztem a strandon, olyan hájpacnik voltak mini bikiniben, h még, szóval én a 3 gyerek után ne szóljak egy szót sem. (az más kérdés, h az önbecsülésem a béka segge alatt szok lenni többnyire, és felrémlik, mikoron 56 kg voltam a 173 centimhez, és a hasam homorú volt, a fenekem feszes és kerek, a combom hosszú és izmos, a vádlim olyan kemény, mint a beton, a cickóim nem plöttyedtek, szóval a nehézbombázó múltra, nade az 3 gyerekkel/terhességgel/szoptatással ezelőtt volt, végülis mitakarokén...)

Albika mondott egy édeset ma, ezt is leírom, mert rég írtam gyerekszájat (tegnap meg M. mondott vmi rém aranyosat, de azt elfelejtettem, basszus). Szóval készültünk a strandra és van egy felfújható kutyánk, azt fújtam épp fel, erre A.: - Ez a lábája? : ))

Mmint lába, nyilván, de így mondta, h 'lábája' : ))

Bnőm fia meg 1x benyögött egy ilyet, épp kirakósoztunk náluk, és emberalakok is voltak a kirakóban, Andriska meg egyszercsak azt mondja:

- Itt a seggeje!!

Hát ezen röhögtem 3 hónapig akkoriban, ha eszembe jutott, h 'seggeje' : DD

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.