Menü: rizseshús, némi idegbajjal fűszerezve

Hozzávalók:

- 1 db harcedzett anya

- Kockára vágott sertéshús

- Sárgarépa, fehérrépa, zöldborsó, rizs, víz, némi kis zsír, fűszerek

- 1 db minden lében kanál 2 éves (a neme mindegy)

A kockára vágott nyers hús kellőképpen kiolvadt, így nekiláthatok. A. természetesen itt lebzsel a lábam alatt a konyhában. 

- Albika, menjél szépen be a szobába, anyának főznie kell.

- Jó. (majd marad ott, ahol van).

Nemsokára felmászik a konyhaszékre.

- Albika, ülj le! nehogy leessél!

- Jó.

És marad állva, esetleg elkezd hintázni, vagy a konyhaasztalra mászni.

Najó, kiveszek egy lábost, odarakom a tűzhelyre. A. ott terem, és a gyufát meg az öngyújtót piszkálja. 

- Albi, azt nem szabad! Veszélyes! Menjél szépen be!

- Jó. (és marad.)

Kiveszem a zsírt a hűtőből, belerakok egy kicsit a lábosba. A. belenyúl a zsírosdobozba, majd lenyalja az ujját. 

- Albi, nem szabad!

Alágyújtok a lábosnak, belerakom a felkockázott husit. (dejó, h így lett elrakva, nem most kell nyiszatolni!) Fedő rá, hadd puhuljon. Addig bemegyünk a szobába játszani, én közben 5 percenként kiszaladok megkevergetni, ne égjen oda. A. minden esetben a nyomomban. Felmászik a konyhaszékre.

-Albi, ülj le, nehogy leessél!

- Jó.
 

Husi megpuhult vmennyire, kezdem összevágni a sárgarépát, fehérrépát. 

- Albika, menj innen a kezem alól, ne nyúlj ide, ahol vágok! Megvágom az ujjadat véletlenül!

- Anyaaaa, kéjek innit!!! Hörpöt!

Kitöltöm a szörpöt. Sikerül baleset nélkül felkockázni a répákat, mennek a lábosba. Fedő rá, hadd puhuljon. Addig bemegyünk játszani. Én 5 percenként ki, h megkavarjam, ne égjen le. (A. minden esetben a nyomomban.) 15 perc után zutty bele 1 l víz. Fűszerek: só, bors, vegeta, kakukkfű

- Albika, nem, nem te teszed bele, ÉN teszem bele! Nem, a borsot nem lehet kiszórni!

Hol a kakukkfű??? És a Vegeta? Vettem egyáltalán azóta, h múltkor elfogyott, vagy csak akartam??? Áh, megvan, vettem. Mégse vagyok annyira hülye.

 - Albi, szállj le a konyhaasztalról!! Ülj le a székre!! Tedd le azt a nagykést! Add ide! elteszem.

- Neeem!! Anyaa, kést ide! Én vágom!
 

- Nem, nem vágsz te semmit.

- Deeheheheee!

- Gyere, menjünk be építeni kicsit.

Építünk, én néha ki, h megnézzem, nem ég e oda. Nem. huhh. Fő egy kicsit, majd mérleg előszed, h kimérjem a rizst és zöldborsót.

- Albi, nem, ne nyomkodd a gombjait!!! Mondom, hogy NE nyomkodd!!! Most mért állítottad át lb mértékegységre??? Azt se tudom, mi az. ááááá.

Visszaállítottam grammra, lemértem a tálkát, nyúlok a rizsért.

- Albi, nem, ne vedd le a mérlegről a tálkát!! Most nem tudom, hány gramm volt. Add ide a tálkát. köszönöm. igen, 45 gramm. tehát akkor 150 gr rizs kell bele, az 200 gramm kb. összesen. megvan. Zöldborsó is. jó, hagyjuk főni még.

- Anyaa, mi ebéd??? Ajbi kéj ebédet!

- Rizseshús lesz kisfiam (ha egyszer elkészül, és anyád addig nem csavarodik be).

Menj be szépen játszani kicsit.

- Jó.

És marad a konyhában. nekiállok elmosogatni pár edényt, kb. 0,5 mp múlva hátranézek: Drága harmadszülöttem épp 20 dkg sót borított ki az etetőszéke tálcájára és ülőkéjére. (hogyajóanyádba csináltad ezt, te gyerek??? és főleg: miért???) letakarítom. megkavarom a rizseshúst.

- Anyaa, kéjek macit!

(maci formájú csoki, Lidliben lehet kapni. reggel 8-kor ezzel kezdjük a napot, mmint A. kezdi, h "Kéjek macit!!!" Én meg nem adok, szemét, gonoszanya, mer korán reggel nem adok csokit. na, legutóbb ebből masszív 20 perces üvöltés lett : (()

- Nem kapsz macit, mindjárt kész az ebéd! Nemsokára ebédelünk. majd ebéd után kaphatsz egyet.

- Anya, kéjek maciiit!!

-Nem kapsz. Mindjárt eszünk.

- Anyaaa, kéjek maciiit!!!

- Kéjek hörpöt!!

- Nem kapsz, előbb ittál meg egy csomót, csak eltelíti a gyomrodat. mindjárt kész az ebéd.

- Anyaa, kéjek hörpöt!

- Nem.

Elkészült az ebéd, de ugye még forró... Albit beültetem az etetőszékébe, közben kiszedek a lábosból a tányérjára.

- Anya, Poa-s (thomasos) tányéjt!

- Oké, tudom...

 Előkét keresek. 

- Nem kejj ejőke!

- De igen, kell! úgy eszel, mint a malac.

- Ajbi majac.

- Najó, nem vagy malac, csak néha úgy eszel.

Villát keresek.

- Anyaa, vijját! Bajbisat!

- Igen, kisfiam, épp villát keresek neked. De nem, nem kapsz Barbiesat, az lányos! Lányoknak való!

- Jájok, Bajbisat.

- Igen. Itt egy villa, de vigyázz, még forró az étel! Fújjad!

- Fojjó! 

Szedek magamnak is, leülök enni. Jó étvágyat!

- Anya, kéjek inni!

- Most ittál az előbb, egyél szépen, majd utána kapsz.

- Kéjek inni! Hörpöt.

- Egyél.

- Anya, másik vijját!

- Nem adok másik villát. egyél.

- Anya, oat kéjek! 

(és mutat az én tányéromra.)

- Ott van a tányérodon, ugyanolyan. egyél.

- De oat kéjek!

- De ugyanolyan, mint a tiéd! edd azt! ugyanolyan!!! egyél.

- Kéjek inni. hörpöt. (kb. 15 x egymásután ismételve)

Megadom magam, felállok, töltök neki szörpöt. Iszik, majd:

- Anya, egyél!

(Anyád! épp azt szeretném, ha hagynád...)

: ))))

 

A bejegyzés trackback címe:

https://midianna.blog.hu/api/trackback/id/tr162671677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása