Írok most, mert ki tudja, mikor lesz időm megint. Holnap megyünk Pestre anyámhoz, nagy élmény lesz : s Közben itthon a házfelújítás kezdődik, a házat már több mint 3/4 részben kipakoltam, de ez egy örület : s a tököm televan, ennyi mindent, zsákolok, dobozolok napok óta (nem igaz az, h "dobozolni a legjobb dolog a világon" NEM IGAZ!!!) majd kipakolni, az lesz jó : )) igaz, el fog tartani jódarabig, merthogy akkor fogom átválogatni a kell-nemkell dolgokat is. Bár azért most bepakolásnál is ha kezembe került vmi, ami kukaérett volt, azt kiraktam, tele is van a kuka, meg mellette már 1 zsák félig, és még mennyi lesz!! Egyedül csinálom, J. dolgozik, majd szerdától lesz szabin, nekik marad a sokminden, amire nekem nem jutott időm, kedvem. Meg ugye az ágyat addig kirakni nem lehet, míg alszunk benne : / ágyneműt sem. Pár db ruhát sem. Tányért sem, míg főzünk, eszünk... ilyenkor jó lenne kaját rendelni, csak kurvadrága... Nem tudom, amúgy hogy lesz ez is, pénzem az elég kevés, és ugye kell majd nekem is Pesten, h a gyerekekkel ide-oda elmenjünk. Abban reménykedem, h L. tartós betegsége és ingyenes utazási igazolványa alapján tudok kedvezményes jegyet venni az Állatkertbe, meg máshová is. Azt tudom, h a BKV-n ingyen mehetünk, ő ugye a betegsége miatt, én, mint kísérő, a 2 kicsi meg nincs még 6 éves, így ők is ingyen utaznak. Nem is nagyon fogunk autóval menni a Belvárosba, mert úgysem lehet parkolni... Bár azért félek nagyon a BKV-zástól: a 2 kicsi nincs hozzászokva, se ahhoz, h a kezemet fogják rendesen, ne lépjenek le, ne rohangásszanak el, se a buszhoz-villamoshoz-metróhoz. A. nem is ült még semmin asszem : o a metró hangos zajától nehogy megijedjen : o Hát nem tudom, hogy lesz, vhogy túl kell élni az elkövetkezendő 2 hetet. 1 szobában 4-en, de nincs más. Remélem, hamar elkészül a ház, és jöhetünk haza (jó lenne 30-ára hazajönni, lenn a Dunán lesz koncert, bár kezdem feladni, h én valaha is eljutok zenészkéék koncertjére...) Néha nagyon elegem van, J.-vel is próbálok beszélni, beszélgetni néha, többnyire sértődés a vége, pedig jó lesz, ha rájön, h ezt egyedül nem tudom megoldani, neki is tenni kell vmit. És ha nem tesz, és lépek, akkor ő már hiába fog kapálózni utána, mert én ha lépek, ált. továbblépek. Ami nem feltétlenül jelent másik pasit, csak annyit, h ő már nem lesz a képben. Nem is értem, hogyan és miért jutottunk ide??? Pénteken volt az 5. házassági évfordulónk. Mit kaptam??? veszekedést. Eszébe se jutott. Háááát... Az a szép, h mindenki, MINDENKI ki van borulva, leterhelt, miegymás, de az nem tűnik fel senkinek, h ÉN is az vagyok??? MINDENKI csak a másikat meg saját magát sajnálja. És igen, én is. Tartsam össze a családot? Mert ezt várják el tőlem. Oké, de ha nem tudok miből, hogyan töltekezni, nem fog menni. Adjak szeretetet? De ha nem kapok, miből adjak? Tiszteljek, becsüljek mindenkit? És engem vajon tisztelnek, becsülnek? Nem nagyon... Minek kell történnie, h észrevegyék, h nem biorobot vagyok? Hogy nem gumibábu, hogy vannak érzéseim, gondolataim... Bár most anyám elismerte legalább, h igen, én is ki lehetek fáradva, sok meló van 3 gyerekkel, és végre nem azt vágta a fejemhez, h "dehát te akartad!" Igen, amúgy én akartam, csak amikor faszán semmibe vesz minden körülöttem élő felnőtt (a gyerekekről most ne essék szó, mert ők nyilván kiszipolyoznak, de tőlük legalább kapok vmit, szeretetet, nem is keveset : ))) szóval az igen tisztelt (vagy nem) családom felnőtt tagjai jó lenne, ha nem csak saját magukkal foglalkoznának. Vagy akkor foglalkozzanak, de ne csodálkozzanak, ha én is csak magammal törődöm. És önző módon a saját (és a gyerekeim) szempontjait helyezem előtérbe, átgázolva ezzel a másikon. Mert ez történik, jelenleg így élünk. És még megbeszélni se lehet, mert iszonyú sértődés a vége. Elegem van, komolyan elegem van, nem tudom, h lenyugszik e ez a dolog, (talán van remény, mert azért J. is kezdi kapisgálni talán, amit mondok) vagy megint vmi nagyobb változás fog bekövetkezni, de úgy érzem, most vmi új jön, mert ha vége vminek, akkor vmi más, vmi új kezdődik, azért ezt ne felejtsük el : ))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.