Néha

2012.03.19. 12:18

Néha annyira nehéz. Néha (sokszor) nagyon érzem a másságot, azt h máshogy gondolkodom, érzek és beszélek, mint a többség. Vágytam kitűnni időnként, de vhogy nem így. mert néha baromi kellemetlen, mikor látom, h vmit nem jól mondtam, v. vmi nem odaillőt mondtam... bár már megtanultam befogni a számat, de néha nem megy. Néha azt gondolom, mindenki hülye, hát mért nem értik?, mért nem beszél, gondolkodik így senki, mint én?? Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha valóban mindenki kimondaná, amit gondol, nem lenne képmutatás, a színészkedést hagyjuk már meg a színészeknek! Ehh.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://midianna.blog.hu/api/trackback/id/tr814325626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aprika 2012.03.19. 13:38:02

Többen vannak ezzel így, mint gondolnád. Én is, csak én komformistább (megalkuvóbb?) vagyok, mint te. És beleolvadni akarok, nem kitűnni. De sosem fog sikerülni...

Midianna 2012.03.27. 11:56:36

@Aprika: Hogyan is olvadhatnál bele a masszába, mikor Te egyéniség vagy?? ; )) Persze ez nem egyenlő a nem-kitűnéssel, sztem. Szóval nem kell mindenkinek kitűnni, de mindenkiből csak egy van, fú, ez de közhely! És néha baromira nem érzem azt, h bármely téren is fontos volna az ÉN egyéni életecském, persze simán lehet, h ez most a depi miatt van...
Amiről igazából ebben a postban írtam, az az autisztikus/aspergeres/sokak számára nemnormális megnyilvánulások, nehéz ezzel együtt élni, mégha odafigyelünk rá, akkor is, képzelem, akinél súlyosabb formában van jelen, annak milyen cudar lehet : ( bár ha a lelkivilága, önértékelése meg rendben van eközben, akkor nincs gond, csak lehet h nálam ezen utóbbiak nincsenek épp jó formában...
süti beállítások módosítása